Ma végre ünnepélyes keretek között megnyitottuk a Jobbik sajtótermét a Képviselői Irodaházban, ahol az elkövetkezendő években kulturált körülmények között tudjuk majd fogadni a sajtó munkatársait. A kis ünnepségre meghívtuk a média munkatársait is. Jöttek is szép számmal. Az asztalokon roskadozott a sok pogácsa, a sütemények és üdítőkből sem volt hiány.
Minden adott volt egy kedves kis ünnepléshez. Alig kezdtem bele a köszöntőmbe, amikor az egyikük mobiltelefonja felcsörrent. A zene pedig a "shalom aleichem" kezdetű nóta volt. Na, szépen kezdődik...
Történeti ritkaság: Nálunk elolvashatja a 1941-es Szebb jövőt! lap egyik számát
Nem mindennapi ajándékot kapott a Szebb Jövő szerkesztősége. Egy idős Olvasójuk a minap elhozta nekik a "Szebb Jövőt!", azaz a leventék képes hetilapjának 1941-ben megjelent néhány példányát.
A Jobbik a médiatanácshoz fordul, kipróbálva egyben Orbán új törvényét
A Jobbik a médiatanácshoz fordul, kipróbálva egyben Orbán új törvényét
A Jobbik azt kéri a médiatanácstól, hogy vizsgálja meg a Magyar Televízió Híradójának szerkesztési gyakorlatát.
Mirkóczki Ádám szóvivő szombati sajtótájékoztatóján elmondta: beadványukban azt kérik, hogy a médiatanács tiltsa el a jogsértéstől a köztévé hírműsorát, amely a Republikon Intézet vizsgálata szerint súlyosan megsérti a kiegyensúlyozottság követelményét, alig biztosít megszólalási lehetőséget az ellenzéki pártoknak, különösen a Jobbiknak.
A szóvivő hozzátette: "próbaperként" tekintenek a médiatanács vizsgálatára, amely egyúttal azt is megmutatja majd, helytálló-e Orbán Viktor miniszterelnök állítása, hogy ha a médiatörvény gyakorlati alkalmazás során bármilyen politikai aggály igazolódik, készek orvosolni. Mint mondta: a Híradó kiegyensúlyozatlansága nem aggály, hanem tény, s ezt reményeik szerint a médiatanács is megerősíti.
Mirkóczki Ádám ismertette: a Republikon Intézet tanulmánya szerint a költségvetési szavazást megelőző héten az MTV esti Híradójában megszólaló politikusok négyötöde kormánypárti volt, míg a jobbikos jelenlét aránya az egy százalékot sem érte el. A hírműsor szerkesztői számára az országgyűlési választáson 17 százalékot szerző Jobbik lényegében nem létezik - fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, ilyen egyoldalú közszolgálati híradó a rendszerváltás óta egyik kormány alatt sem létezett, ezek az arányok az egypártrendszert idézik.
Hozzátette: a kiegyensúlyozottság hiánya a Magyar Rádióban is megfigyelhető, a közrádió munkatársai április óta egyáltalán nem járnak a Jobbik sajtótájékoztatóira. A Republikon Intézet szerdán nyilvánosságra hozott kutatása szerint a vizsgált decemberi héten az MTV Híradó politikai híreinek 83 százalékában a Fidesz-KDNP jutott szóhoz; Orbán Viktor egymaga négyszer annyit szerepelt, mint az ellenzéki politikusok összesen.
Az MTV az elemzésre úgy reagált: az említések és a megszólalások vonatkozásában az egyharmad kormány, egyharmad kormánypártok, egyharmad ellenzéki pártok arányt tartják irányadónak. A vizsgált időszakban az említések 68 százaléka kötődött a kormányhoz és a kormánypártokhoz, 32 az ellenzékhez, míg a személyes megszólalások esetében valamivel nagyobb volt az eltérés - közölték.
Sorra postázzák a napokban a nyugdíjrendszert érintő változásokról szóló tájékoztatókat – mind a kormány, mind a magánpénztárak részéről. Fontos látnunk, mi van a változások hátterében, és mi az ésszerű cselekvés az egyén szintjén ebben a helyzetben.
Az 1998-ban elindult kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer rossz volt.
Nem csak azért, mert gyenge eredményt értek el a pénztárak, magas működési költségek mellett, hanem mert maga a modell is egy olyan makrogazdasági szélhámosságot jelent, amely csak a működtetőknek volt jó, nekik termelt hasznot közpénzből. A rendszer megszüntetése tehát indokolt volt, a Jobbik ezt elsőként hirdette meg.
A megvalósítás módja sok tekintetben eltér attól, ahogy azt mi javasoltuk. A szabad választás nem valósul meg, az állami rendszerbe való visszalépés gyakorlatilag kényszert jelent. Minden ellentétes propaganda ellenére az egyéni számlavezetés sem valósul meg - az, amit annak hívnak, az nem az. A Jobbik javaslata az volt, hogy az állami rendszerben is maradjon meg az egyéni számla arra a 8%-ra (leendő nyugdíjunk negyedére), amelyet eddig a törvény a magánpénztárakhoz irányított. Szintén zavaros az is, hogy a kormány mire akarja költeni a hirtelen jött rendkívüli bevételeket, amit súlyos felelőtlenségnek tartunk.
Ezzel együtt ki kell mondanunk azt is, hogy hazudik az MSZP, amikor a megtakarítások „lenyúlásáról” beszél. A kötelező magánpénztárakban lévő számlákon pontosan annyi pénz van – az 1%-os hozammal megtoldva – , mint amennyit az 1997-es szocialista-neoliberális törvény kivett a közös kasszából. Ez nem megtakarítás, hanem eltérített közpénz. Amit az állam szed be, a törvény erejénél fogva, az közpénz. Akkor is, ha magánkezelésbe helyezi – ami egyébként abszurd és a világban példátlan. Valódi megtakarítás csak az önkéntes magánpénztárakban keletkezik, de ezeket a változások nem érintik.
Nem igaz a „lenyúlás” vádja azért sem, mert a mai magánpénztártagok korábban lemondtak leendő állami nyugdíjuk negyedéről, és ezt a jogosultságot a visszatéréssel visszakapják. A magánpénztártagok a most megszűnő rendszerben is a társadalombiztosítástól kapnák a jogosultság szerinti nyugdíjuk háromnegyedét – a visszalépés után ez emelkedik 100%-ra. Olyan lesz, mintha ki sem léptek volna az állami rendszerből. Az esetleges elért hozamokat pedig adómentesen realizálhatja mindenki, aki visszalép az állami rendszerbe. készhez kapja mindenki.
Sokszor elhangzik a „pénztárpárti” érvelésben, hogy a magánpénztárakra szükség van, mert az állami rendszer fenntarthatatlan. Ez utóbbi állítás igaz, de ennek egyetlen oka van: a kevés megszületett gyerek, a társadalom elöregedése. Ezen pedig nem segítenek a magánpénztárak. Az, amit ők ajánlanak, csak látszatmegoldás, az alapproblémát nem oldja meg.
Látni kell azt is, hogy a pénztárak az átirányított közpénzekkel (tévesen: megtakarításokkal) úgy gazdálkodtak, hogy 4-5%-os működési költség mellett 1% körüli eredményt értek el. Miközben a miattuk létrejött – évente 3-400 milliárd forintos – költségvetési többlethiány fedezetére 6-8%-os költséggel kellett az államnak hitelt felvennie, ami évről évre tovább dagasztotta az államadósságot. Nyilvánvaló, hogy az a rendszer, amely 6-8%-os költségre 1% hasznot produkál, az nem eredményes. A bajt nem megoldja, hanem növeli azt.
De ami a legfontosabb: semmi komolyan vehető érv nem szól amellett, hogy valaki magánpénztár-tag maradjon. (Kivéve annak, akinek csak pár éve van a nyugdíjig, és százmilliókat keres évente.) A kormány olyan helyzetet hozott létre, hogy aki maradni akar, az el fogja veszíteni leendő nyugdíja háromnegyedét. Ez józan ésszel az emberek túlnyomó többségének nem valós választási lehetőség. Kényszerhelyzet van, amelyben az egyetlen felelős döntés az állami rendszerbe való visszalépés lehet.
Ehhez azonban nem kell tenni semmit. Aki nem nyilatkozik, az a jogszabály alapján automatikusan visszalép. Felelősen nem tanácsolhatunk mást.
Nincs tehát se szabad választás, se lenyúlás. Ezért mondhatjuk el: egyik szemünk sír, a másik nevet.
A valós megoldást pedig a Jobbik programja tartalmazza: bármilyen nyugdíjrendszer akkor lesz csak fenntartható, ha megtörténik a demográfiai fordulat. Ez mentheti csak meg a jövőt. A kedvező fordulatot elsősorban – ráépülve a meglévő családpolitikai támogatásokra – a gyermekvállalási hajlandóságot ösztönző szülőtámogatási életjáradék bevezetése szolgálhatja, vagyis ha megteremtjük közvetlen kapcsolatot a felnevelt gyermekek járulékai és a szülők öregkori ellátása között. Ez a Jobbik nyugdíjprogramjának sarokköve.
Január 29-én évadnyitó gyűlést tart a Jobbik a Sportmax Csarnokban, ahol tavaly januárban a programunkat is bemutattuk. A 2000 fő befogadására alkalmas rendezvényre minden megyéből jönnek majd jobbikosok, amelynek keretében lesz néptánc, versek, humor, Edda koncert, és jómagam készülök egy nagyobb, amolyan évértékelő beszéddel.
Az eseményt a barikad.hu élőben közvetíti.
Remélem, hogy a célját eléri majd, ami nem más, minthogy az ünnepek után felrázzuk újra magunkat, vállainkra vegyük keresztjeinket és menjünk tovább a magyar igazság és önrendelkezés útján.
Vége felé közeledik a Jobbik történetének eddigi legnehezebb, egyben legsikeresebb éve, a 2010-es esztendő.
Tavaly az EP-választások során berobbantunk a köztudatba, idén az országgyűlési választásokkal átütő eredményt értünk el, majd ősszel hídfőállásokat építettünk ki az önkormányzatokban is. Büszkén kijelenthetjük: a nemzeti tábor immár a közélet minden szegletében megtalálható, és mindenütt éberen felügyelhetjük a kormányzat munkáját.
A 2010-es évben országgyűlési képviselőink is emberfeletti munkát végeztek. Ez számokban a következőket jelenti: 45 törvényjavaslatot, 26 határozati javaslatot, 59 interpellációt, 136 írásbeli kérdést és 65 azonnali kérdést terjesztettek a nemzeti tábor képviselői az országgyűlés elé.
Rendkívüli sikerként értékelhetjük, hogy egy határozati javaslatunkat (Kepli Lajos indítványa a kolontári katasztrófát vizsgáló eseti bizottság létrehozásáról) valamint egy törvényjavaslatunkat (Szilágyi György javaslata a Nemzet Sportolója címre jogosultak körének bővítéséről) az országgyűlés nagy többséggel el is fogadta! (Valamit kifőztek ezek a srácok ott az Irodaház 231-es szobájának boszorkánykonyhájában!) Megjegyezzük, más ellenzéki javaslatot eddig nem fogadott el a Tisztelt Ház.
Ezen 331 önálló irományunk mellé további 632 módosító javaslatot nyújtott be a Jobbik frakciója, melyek közül szép számmal akadt a kormánytöbbség által is támogatott javaslat. Így többek között a Jobbik módosító javaslata révén kaphatnak többlettámogatást a határon túli magyar iskolák, véget érnek a vérfürdőnek is nevezhető bulvárhíradók, a bíróságok működésének anyagi fedezetére szereztünk többletforrást, megakadályoztuk az adóforintok sportból adókikerülés révén történő kiszivattyúzását.
És ami a legfontosabb: a kormánytöbbség kénytelen-kelletlen, de számtalan programpontunkat is elkezdte végigvinni. Csak a legfontosabbak: Trianon-emléknap, megemelt büntetés a visszaeső bűnözőknek, magánnyugdíjpénztári pénzlenyúlás felszámolása, multik megadóztatása vagy éppen a rendőrterror áldozatainak kárpótlása.
Következik a 2011-es esztendő. Új év, új feladatok állnak a Jobbik családja előtt, ehhez az ideihez hasonló lendület szükséges. Köszönet mindenkinek, aki velünk harcolt, aki segítette a munkánkat. Tartsatok velünk továbbra is!
Morvai Krisztina, a Jobbik EP képviselője az MTV Ma Reggel című műsorában beszélt a multikra kivetendő különadóról valamint arról a felháborító eseményről, hogy 15 multi panaszlevéllel fordult az Európai Bizottsághoz emiatt.Tovább...
Könnyes szemmel a csíki konzulátuson - körkép az első állampolgárság-visszaigénylőkről
Többen kiöltözve, könnyes szemmel érkeztek a csíkszeredai konzulátusra hétfőn, hogy visszaigényeljék magyar állampolgárságukat. Volt, aki már kétszer, volt, aki egyszer vesztette el a magyar állampolgárságát. A lelki megerősítés mindenkinek fontos, de többen a román helyett felmutatott magyar útlevéltől a nyugat-európaiak megvető pillantásainak elkerülését is várják. Miniportrék az első székelyföldi magyarokról, akik papírt kapnak arról, hogy magyarok.
Kedves Hanga (24) orvostanhallgató és nagyszülei: Ambrus Magdolna (72) csíkszenttamási tanítónő, Kedves Gyárfás (87) földműves Csíkszentdomokosról és felesége, Kedves Matild (84)
A Jobbik nem támogatja az önkormányzati közszolgáltatási díjak emelését
Szinte már meg sem lepődünk, amikor az év elején az önkormányzati képviselő-testületek által megszabható közszolgáltatási díjak emelését bejelentik. Pedig az áram, a gáz, a posta, vagy éppen a vasút használata mellett, a legtöbb szolgáltatást az önkormányzattól vesszük igénybe. Gondoljunk csak az ivóvízre, távfűtésre, hulladékszállításra, temetkezésre.
Talán kevesen veszik figyelembe, hogy a települési szolgáltatók tulajdonosai valójában magunk – az adott városban, vagy faluban lakók – vagyunk. Amikor tehát az általunk választott képviselő-testületek az áremelésről döntenek, a saját cégünknek adnak felhatalmazást a saját pénztárcánk apasztására. Persze, van ahol ez a tétel már nem igaz, ott, ahol ilyen-olyan módon „sikeres” privatizáció keretében a település vezetői eladták a szolgáltatókat.
Ez utóbbi megoldás súlyos hiba, szó szerint hazaárulás. Ráadásul „a település számára kedvező szerződési feltételek” mellett a magántársaságok garantált – extra – profitjának biztosítását is rögzítették. Így viszont egyenes út vezet az évről évre ismétlődő áremelésekhez. Mert ott van mindjárt az infláció. De amennyiben csak az infláció mértékével emelünk, akkor hol marad a profit, vagyis a tulajdonos haszna? És hol a prémium, a jutalom, az új szolgálati autó és telefon, a fizetésemelés? Nem a dolgozóké. Ugyan! Az igazgatóé, a helyetteséé, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjaié.
Vigyázat, ez akkor is „jár”, ha 100%-ban önkormányzati tulajdonú cégről beszélünk! Persze, a vállalat fejlesztésére, eszközeinek karbantartására, muszáj pénzt fordítani, vagyis nyereséget termelni, de mint láthatjuk, itt egyáltalán nem arról van szó.
Sopronban a jobbikos képviselő azt kérdezte: „szentségtörés lenne az, ha idén nem lenne emelés?” A helyi vízműcég éves nyeresége ugyanis meghaladja a 100 millió forintot.
Baján a hulladékszállítási díj nyolc százalékos, vagyis a várható infláció dupláját jelentő emelést a Jobbik nem támogatta, mert mint a képviselőjük indokolta: „az anyagilag egyre inkább nehéz helyzetbe kerülő lakosságot terheljük ilyen mértékű, felesleges áremeléssel.”
A békéscsabaiak szerint „morális szempontból pedig elképesztő, hogy az előző kormány elszámoltatása helyett a számlát az embereknek kell megfizetniük.”
A győri távhődíj emelést a radikális párt azért tartja indokolatlannak, mert a maradék hőenergia által termelt villamos áram értékesítése „akár milliárdos nagyságrendű plusz bevételt is jelenthet” a cégnek.
A Fővárosi Közgyűlés jobbikosai leszögezték: „elvi alapon nem szavaznak meg olyan javaslatot, amely a multinacionális cégek extraprofitjának növelését szolgálhatja.”
Ezrek kérik vissza állampolgárságukat Délvidéken is
Ezrek kérik vissza állampolgárságukat Délvidéken is
Nagy az érdeklődés az egyszerűsített honosítási kérelmek iránt a délvidéki irodákban is, de nincsen tömeg, ugyanis a kérelmezők egyeztetett időpontra érkeznek.
Szabadkán a konzulátuson kialakított irodában összesen 6 ablaknál lehet ügyet intézni, a kérelemhez szükséges adminisztráció mintegy 40 percet vesz igénybe. Korsós Tamás főkonzul az MTI-nek azt mondta, hogy november óta mintegy 8 ezren jelentkeztek, hogy szeretnék megszerezni a magyar állampolgárságot.
Az elmúlt másfél hónapban húsz helyszínen tartottak tájékoztató lakossági fórumokat Délvidéken. Szabadkán az első kérelmet Kozma Csaba és családja adta be. A csantavéri férfi elmondta, hogy az állampolgárság megadását a magyar állam nagyon szép gesztusának tartják.
Ez a jogos kérdés szinte naponta olvasható internetes fórumbejegyzésekben vagy elhangzik személyes beszélgetésekben. Jogossága és aktualitása vitán felül áll, ám nem árt a kérdést 2010-es realitás szemszögéből megvizsgálni.Tovább...
Véget ér a Bar!kád hetilap első évadja, és nekem, ahogy minden héten, úgy most is – ebbe a dupla, ünnepi számba – írnom kell néhány gondolatot. Töprengtem rajta, hogy miről is írjak, hiszen ez az év nem akármilyen esztendő volt.
A köz-és kereskedelmi tévék elhallgatják a 17%-os párttal kapcsolatos híreket.
Jobbikos videók a Youtube-on
Két lelkes hazafi gyűjti össze, vágja meg és tölti fel a Jobbikkal kapcsolatos videókat villámgyorsasággal a Youtube oldalára.A köz- és kereskedelmi tévék elhallgatják a 17%-os párttal kapcsolatos híreket, de ha terjesztjük az alábbi csatornák linkjeit, kompenzálhatjuk a radikális oldal elmaradását.
A búza, a kukorica, a repce, a kávé, a cukor, kakaó, szója, rizs – gyakorlatilag minden mezőgazdasági termék ára megugrott már idén, némelyeké egyenesen rekordot döntött. Sok esetben a spekuláció miatt emelkedett egy-egy termék ára, a felvásárlók-kereskedők úgy viselkedtek, mintha nem lenne áru – de a legnagyobb árfelhajtó ereje mégiscsak a természeti csapások miatt keletkezett terméskiesésnek volt.
Varázsgömb híján nézzünk szét a világ tőzsdéin. Chicagóban a legnagyobb mutatványt a gyapot produkálta: a jövő márciusi szállításúnak az ára magasabb minden korábbinál, 1,59 dollárba kerül fontja (egy font valamivel kevesebb egy fél kilónál); egy évvel korábban mintegy fele ennyiért adták-vették. A cukor legutóbb harminc éve volt ilyen drága; az egy évvel korábbi árnak a másfélszeresére, fontonként 33,6 centre emelkedett. A kávé ára 13 éves csúcsán van, 2,20 dollár egy font. Jelenleg az amerikai dollár kb. 210 forint.
Másik jelentős tőzsde a párizsi. Itt egy tonna búza ára csaknem elérte a tavalyelőtti 261 eurós rekordot; az év eleje óta 70 százalékkal emelkedett. A kukorica 46, a szója 28 százalékkal drágult ebben az időszakban.
Nem ígér sok jót az európai unió statisztikai hivatalának (EUSTAT) adatsora sem. E szerint 2010-ben az EU 27 országában jelentősen megdrágult a legtöbb agrártermék. A növények között élen jár a napraforgó, amely egy év alatt 27,1-os drágulást produkált. Követi a búza 22,5, a burgonya 13,1 és a friss zöldség 9 százalékos drágulással. Az állati eredetű nyersanyagok között a tej jár élen 9,4 százalékos drágulással. 7 százalékkal kell többet fizetni a birkáért és a kecskéért, 0,4-gyel többet a marháért.
Tehát biztosra vehetjük, hogy 2011-ben többet fogunk élelemre költeni. És ez még nem a legalja: Argentínában a déli féltekei nyár igencsak aszályos, ez pedig újabb drágulásokat hozhat – erre még visszatérünk.
Cigánybiznisz - visszavág a kirúgott jobbikos képviselő
A Miskolci Közgyűlés legutóbbi ülésén készült felvételen a miskolci Kalyi Jag cigányiskolából politikai nézetei miatt kirúgott jobbikos képviselőnek, Jakab Péternek a felszólalása látható, melyen a poltitikus szókimondóan beszél cigánybizniszről, rasszizmusról ill. a borsodi megyeszékhelyt fészekrakókkal elcigányosító szocialistákról."
Mint arról korábban beszámoltunk, a fiatal tanárt azután rúgta ki mindenféle indoklás nélül az iskola vezetője,hogy kiderült: Jakab Péter a Jobbik színeiben indul a miskolci önkormányzati választáson. barikad.hu
AJÁNLOM AZ OLDALT
