Ez nem diszkrimináció: lakást kap a cigány, ha hajlandó munkát vállalni
Ez nem diszkrimináció: lakást kap a cigány, ha hajlandó munkát vállalni
Saját jogán lakáshoz juthatna az a roma család, amely iskolába járatja a gyerekét, és legalább az egyik szülő munkába áll - mondta Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke a Bruxinfónak, miután a kormány bemutatta Brüsszelben az európai uniós "romastratégiához" benyújtott nemzeti tervet. Azok a magyar családok pedig, akik alapértelmezett tevékenységként szintén iskolába járatják a gyereküket, és látástól vakulásig dolgoznak, folytassák csak, hogy legyen pénz lakásra a cigánynak (amit tönkretesz három hét alatt), és szokjanak hozzá, hogy a magyar lakás helyett csak rasszistázást és parasztozást kap - meg esetleg egy kést a hátába az "integráció" természetes velejárójaként.
Pörzse Sándor: Abszurdisztán? Nem, idióták gyülekezete - Vona Gábor: Három plusz egy - Nem tudnak eltántorítani – interjú Samu Tamás Gergővel - Rend a lelke mindennek – Érpatak...
Gyergyószentmiklós: villákkal és kaszákkal támadtak a rendőrökre a vadak
Cigányok támadtak a polgármesteri hivatal helyi rendőreire Gyergyószentmiklóson. Az egyenruhások bejelentés nyomán mentek befogni egy tilosban legelő lovat, amikor harmincan rohantak rájuk.
Újabb önvédelmi eszközt vett ki a nemzet kezéből az antimagyar parlamenti többség
Újabb önvédelmi eszközt vett ki a nemzet kezéből az antimagyar parlamenti többség
A jövőben csak a székhelyükön láthatják el tevékenységüket a polgárőr szervezetek - döntött az Országgyűlés hétfőn.
A parlament a kormánypártok, valamint az LMP-s és a független képviselők támogatásával fogadta el az emberi jogi bizottság javaslatát, amely szerint polgárőr szervezet csak az alapító okiratban székhelyeként feltüntetett településen végezhet feladatokat. Ez alól akkor kaphat kivételt, ha a rendőrséggel vagy más állami, önkormányzati rendvédelmi, közbiztonsági szervezettel megállapodott.
Módosult a szabálysértési törvény is: elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a polgárőr, ha feladatait a polgárőrségről szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével látja el.
Kiegészült a törvény továbbá a "közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzésének szabályozásával". Így aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, szintén elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Mandátumáról való lemondása kapcsán beszélgettünk Samu Tamás Gergellyel kettős mércéről, kárörömről, szolidaritásról, az előtte álló feladatokról és Nyakó István furcsa tekintetéről.
Kiírták a pályázatokat a határon túli osztálykirándulásokra. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Apáczai Programigazgatósága a HATÁRTALANUL! program keretében pályázati felhívást hirdet erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai iskolai utazásokhoz nyújt anyagi támogatást. A pályázatokat június 3-áig kell benyújtani. Ha azt akarja egy elkötelezett pedagógus, hogy diákja azt lássa, tapasztalja és élje meg Erdélyben és Kárpátalján, ami a legfontosabb a magyar identitástudat markáns erősítéséhez, figyeljen ránk. Ha önök egy örök élményt akarnak szerezni diákjaiknak, és az a céljuk, hogy felemelt fejű, büszke, erős magyar identitással rendelkező emberek legyenek, akkor keressenek meg bennünket.
A Marriott Hotelben ünnepelték Izrael kikiáltásának évfordulóját. Az eseményen részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere.
A lakájpolitizálásban ezúttal sem volt hiány. Németh beszédében olyan hajmeresztő dolgokat mondott, amik alapján arra gondolhatunk: az államtitkár valójában izraeli tisztségviselő. „Izrael biztonsága Magyarország számára személyes kérdés, így a magyar külpolitika lényeges része – szögezte le Németh, aki nyilván ugyanennyire aggódik a kárpátaljai magyarokért is, akiket a közelmúltban többször is vegzált az ukrán titkosszolgálat.
"Olyan sok hasonlóság van közöttünk, izraeliek, zsidók és magyarok között, hogy nem is tudjuk megszámolni". Ennek kapcsán utalt a magyar kultúrára, annak zsidó-keresztény gyökereire, a kálvinista hagyományra, amelyek nagymértékben az ótestamentumra épülnek. Azt mondta, ha az ember a magyar irodalom és kultúra kiemelkedő alkotásaira gondol, kiderül, "milyen közel állunk egymáshoz". Egyúttal megjegyezte, hogy Közép-Európában a legnépesebb zsidó közösség Magyarországon él.
Azért ha Konrád Györgyre, Nádas Péterre, vagy Kertész Ákosra gondolunk, a helyzet jóval bonyolultabbá válik, hovatovább megállapíthatjuk, inkább ordító különbségek mutatkoznak köztünk.
További érdekesség, hogy Németh Zsolt számára Izrael békéje a legfontosabb, miközben a magyar hadsereg jelenleg egyáltalán nem lenne képes megtartani még a fővárost sem, nemhogy területi határainkat. Úgy fest, a „forradalmi” kormánynak nem is ez a legfontosabb célja.
A barikádTV stábja azon szabolcsi településen forgatott, mely arról híres, hogy a cigányokat sikerült beemelni a társadalomba. Ők betartják és betartatják a szabályokat. A közmunkások örülnek, hogy dolgozhatnak, azonban ha nem veszik fel a munkát, három évre kiesnek a rendszerből. Még a fatolvajok is börtönbe kerülnek, így szinte a bűnözés teljesen megszűnt. Az óvodában nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre, így a felnövekvő generáció már az új rend szerint élheti életét.
Ez egy beharangozó, mely a jövő héten bemutatásra kerülő, "Az érpataki-modell" című dokumentumfilm előkészületeként született.
Dúl a pintéri rend, az ígéretekkel tele a padlás. Ehhez képest Szurdokpüspökiben (is) megszaporodtak a lopások, térfigyelő kamerára gyűjtenek a helyiek.
Az elmúlt hónapban megszaporodott lopások miatt térfigyelő kamerarendszer kiépítését kezdték meg a Nógrád megyei Szurdokpüspökiben; az ötmillió forintos beruházáshoz az önkormányzat tagjai is hozzájárulnak és a lakosság körében is gyűjtést indítottak.
Molnárné Kontra Bernadett jegyző elmondta: az ötkamerás rendszer kiépítése 5,3 millió forintba kerül. A polgármester és az alpolgármester havi 25 ezer, a jegyző havi 20 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez nyolc hónapig, a képviselő-testület tagjai pedig nyolchavi tiszteletdíjukról mondtak le - tette hozzá.
Ez összesen egymillió négyszázezer forintot eredményez, a lakossági hozzájárulásokon túl az önkormányzat saját erőből pótolja majd a hiányzó összeget.
Géczi László Miklósné független polgármester az önkormányzat lapjában adott tájékoztatást arról, hogy az elmúlt hónapban megváltozott Szurdokpüspöki élete: a békés, nyugodt, a mai viszonyokhoz képest biztonságos településből egy felzaklatott falu lett. Mint írta, senki nem érezte magát biztonságban, mert "több tucat házba mentek be idegenek éjjel-nappal".